Melanoma és egyéb bőrdaganatok, rákelőző állapotok

Az UV sugárzás károsítja a sejtek genetikai állományát. Ez ellen megpróbál a szervezetünk védekezni, de sajnos napozás során ezek a javító enzimek kb. fél óra elteltével kimerülnek, így a „hibák” javítás nélkül maradnak a DNS-ünkben.

Az ózonréteg folyamatos vékonyodása miatt egyre több káros UV sugárzás éri a bőrünket. Az északon élő világosabb bőrtípusú emberek déli országokban történő nyaralása, a fokozott turizmus, a fokozott szolárium használat és még bizonyos hatások oda vetettek, hogy az elmúlt húsz évben a festéksejtes bőrrák (melanoma) száma megkétszereződött, és évente 7%-os növekedéssel számolhatunk.

A melanoma a bőr festéksejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat. Külsőleg barnás, feketés folt a bőrön, mely általában szabálytalan „anyajegy jellegű”, néha fekete előemelkedő csomó, de ritkán előfordulhat pigmenthiányos változatban is. 

A betegség nem csak a bőrt érinti, mert a tumoros sejtek gyorsan áttétet adhatnak más szervekbe is.

Ezért fontos az időben történő felismerése, mert akkor még ez a betegség is jó eséllyel gyógyítható.

A melanoma szempontjából fokozottan veszélyeztetettek:

Akinek a családjában előfordult már bőrrák, akinek sok anyajegye van, aki világos bőrtípusú, szőke, kék szemű, aki sokat tartózkodik napon, sokat szoláriumozott, gyerekkorában többször szenvedett hólyagos napégést.

Mivel a melanoma nem csak anyajegyekből alakulhat ki (sőt leggyakrabban az ép bőrön növekszik!), ezért fontos a rendszeres bőrmikroszkópos (dermatoscopos) szűrés.

Annál is inkább, mert ez a daganat a huszonéves nők közötti vezető daganatos halálok, a 30-35 éves nők között pedig a második helyen szerepel!

A bőrszűrés minimum évente javasolt, de ha anyajegyük méretében, vagy alakjában, színében bármilyen változást észlelnek, azonnal forduljanak szakorvoshoz!

Érdeklődjenek az alkalmazott fényvédelmi módszereik helyességéről is!

A napsugárzás más, kevésbé veszélyes daganatok kialakulásában is szerepet játszik. Ilyen a bazálsejtes bőrrák (basalioma), vagy a laphámsejtes karcinóma (spinalioma)

Ezek viselkedésükben jóindulatú daganatok, a basalioma soha nem ad áttétet.

Műtéti eltávolításuk és rendszeres kontroll vizsgálatuk viszont fontos.

Klinikailag ezek nem gyógyuló, piros, esetleg fénylő foltok a bőrön, de megjelenhetnek kifekélyesedő, váladékozó, sebes formában is.

A krónikus napfénykárosodás miatt a bőrön hámló, pörkös, vagy vastagabb szarus réteggel fedett piros foltok alakulhatnak ki. Ezek a tartós napsugárzás, nem a leégés következményei, és inkább idősek arcán, kopasz fejbőrén, fülén, illetve a hát és mellkas felső részén jelentkeznek leginkább. Lehetnek ártalmatlan kozmetikai problémák, de néha basalioma vagy spinalioma (azaz rosszindulatú daganat) alakulhat ki belőlük.

Ezért hívják ezeket a solaris keratosisokat rákelőző állapotnak, és ezért fontos ezek bőrgyógyászati ellenőrzése, kezelése is.