Fényvédelem, napozás, szolárium

A napozás jótékony hatásai (jó közérzet, bizonyos bőrbetegségek gyógyítása, D-vitamin képződés) mellett egyre nagyobb figyelmet kell szentelnünk a káros hatásainak is.

A folyamatosan csökkenő ózonréteg és egyéb egyelőre ismeretlen tényezők hatására a melanóma (rosszindulatú festéksejtes bőrdaganat) előfordulása világszerte ugrásszerűen növekszik. A melanomás betegek között egyre több a fiatalkorú.

A bőrrák kialakulásának hátterében pedig a genetikai tényezők mellet az UV sugárzás DNS károsító hatása áll.

Az UV fény a napsugárzás legnagyobb energiájú sugárzása. A hullámhossz tartományuk alapján UVC, UVB, UVA fénysugarakat különböztethetünk meg. UVC fény nem jut át az ózon rétegen. Az UVB fény részlegesen átjut, az azonnali bőrégésért felelős. Bőrünk természetes védelmet alakított ki ellene, a szaruréteg a sugarak 80%-át elnyeli, visszaveri. Az UVA fény ellen viszont nincs természetes védelem a bőrünkben. A mélyebbre hatoló sugarak károsítják a sejtek DNS állományát, tönkreteszik a rugalmas és elasztikus rostokat a bőr középső rétegében. Ezáltal a bőr öregedését, ráncosodását, pigmentációs zavarait és esetleg különböző típusú bőrdaganatok kialakulását is előidézhetik.

Míg a napégés akutan panaszt okoz, addig az UVA sugarak által kialakult károsodások éveken át, tünet nélkül „halmozódnak” a bőrben, míg ki nem alakul a krónikus napfénykárosodás típusos képe. Ezt pedig már nem lehet visszafordítani, és korrigálni is nagyon nehéz.

Ezért fontos a már gyerekkorban megkezdett, bőrtípusnak megfelelő fényvédelem.

Mik azok a fényvédők?

A fényvédő készítményekkel sejtjeinket védjük a napfény káros hatása ellen.

A fizikai fényvédők (mikrokristályos ásványi anyagok) visszaverik a fényt, ezáltal védenek annak bőr mélyébe kerülése ellen.

A kémiai fényvédők olyan bonyolult, vegyi úton kifejlesztett molekulák, melyek képesek az UV fény elnyelésére, abszorbeálására.

Az SPF (Sun Protection Factor) egy olyan mérőszám, amellyel a fényvédő készítmény hatékonysága jellemezhető. Azt mutatja meg, mennyivel tovább tudunk napégés nélkül napon tartózkodni a készítmény használatával (persze saját bőrtípusunknak megfelelően) A faktorszám emelkedése azonban csak egy bizonyos pontig növekszik együtt a tényleges fényvédő hatással. Mivel 50 faktor felett már nincs jelentős hatékonyságbeli növekedés, ezért a hamis biztonságérzet elkerülése végett az 50 SPF feletti fényvédőket már egységesen 50+ SPF jelzéssel jelölhetik csak.

Fontos, hogy a fényvédő készítmények hatásának kialakulásához idő szükséges, ezért a tényleges napozás megkezdése előtt már 30 perccel át kell kezelni a bőrfelszínt!

A kezelést többször ismételni kell, mert a vegyületek egy idő után lebomlanak!

Strandolás esetén vízálló készítmény használata javasolt, fontos a gyakoribb kezelés!

Délelőtt 11 és délután 3 óra között ne tartózkodjunk napon fényvédővel sem!

Figyeljünk a fizikai-mechanikus fényvédelemre is: használjunk kalapot, kendőt, fehér inget, napszemüveget!

Az arcbőr védelme nem csak nyaralás során, de tavasztól-őszig rendszeresen szükséges, ezért olyan arckrémet válasszunk, amely fényvédőt tartalmaz (10-15 SPF, bőrbetegség esetén 50+ SPF).

Fokozottan ügyeljük a kisgyermekekre, mert testük könnyebben felmelegszik, hamarabb kiszáradnak. A leégés veszélye náluk a legnagyobb. A gyerekkori napégések száma a későbbiekben fokozottan emeli a melanoma kialakulásának kockázatát!

Néhány szó a szolárium használatáról:

A szolárium fénycsövei ugyanolyan káros hatást idéznek elő a bőrben, mint a napsugárzás UV sugarai. A fent ismertetett UVA késői hatások miatt a bőrrák kockázatát emelik.

A gyakori használók között bizonyos hormonok emelkedése miatt függőség kialakulását is megfigyelték.